A Cigány Nyelvet minden országban beszélik!

A magyarországi romák nyelvi szempontból három nagy csoportba tartoznak. Egyik csoport a „muzsikus cigányok”, a romungrók. Ők magyarul beszélő magyarcigányok. Másik csoportjuk magyarul és cigányul is beszél. Ők az oláhcigányok, akik magukat romnak nevezik. A harmadik csoportba tartozók a román cigányok vagy beások, akik magyarul és románul beszélnek

Roma nyelvről, nyelvrokonságairól

Magyarországon legrégebben a romungrók, vagy magyarcigányok élnek. Ők 600 körül települtek be Szerbiából. Az oláhcigányok Moldovából érkeztek kb. a múlt század közepén, de egyes csoportjaik csak az I. világháború után kerültek hazánkba. A beás cigányok s Délvidékről, a Bánságból kerültek hazánkba. Egyéni, jellegében tiszta román nyelvjárást használnak. Cigány eredetű szó alig mutatható ki.

Az európai cigány nyelvjárásnak igen sok változata ismert. Ilyenek az oroszcigány, lettcigány, lengyelcigány, németcigány, cseh-, szlovák-, magyar- és vendcigány nyelvek. Magyarországon többségében lovárit beszélnek.A cigány anyanyelvű cigányok is több kisebb csoportba tartoznak, amely csoportok a nyelvjárásban is megmutatkoznak. A cerhárik, a sátorosok; a csurárik a rostkészítők oláh cigánynak tartják magukat, kiterjedt erdélyi rokonsággal rendelkeznek.

A bodócok és a gurvárik nem tartják magukat oláhcigánynak.Cigány nyelvnek az eredeti indoeurópai nyelvet nevezik. Ezt nem minden cigány csoport használja anyanyelvként. Legfontosabb indoeurópai nyelvcsaládok a görög, makedón, latin, a szláv nyelvek, az ind és az iráni nyelvek. A különböző nyelvek között gyakran szembeszökő hasonlóságokat lehet felfedezni. A hasonló szókincs oka a nyelvrokonság.

A cigány nyelv történetére abból következtethetünk leginkább, hogy vándorlásuk során milyen jövevényszavak kerültek nyelvükbe. Ebből következtethetünk arra is, hogy milyen hatások érték a cigány nyelvet.A cigány nyelvbe az iráni nyelvekből, elsősorban a perzsából átvett szavak száma hetven körüli, majdnem mindegyik főnév. Szintén perzsa hatásra utaló a számnevek közül a 10-19-ig történő képzési mód.

Arab vagy török eredetű szavak nem kimutathatóak a cigány nyelvben. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a cigányság még azelőtt járt észak-iráni területen, Kis-Ázsiában, még mielőtt az iszlám hódítók. Török, arab szavak a balkáni nyelvek közvetítésével jutottak a cigányba.

A romák Kis-Ázsiába a Kaukázuson keresztül keresztül jutottak. Ezt a következő szavak bizonyítják: vus:len; karvachi: kukorica; khiljav: szilva; baxt: szerencse.

Jelentős számban kerültek görög szavak is a cigány nyelvbe. Érdekesség, hogy egyes cigány nyelvjárásokban megtalálhatók bizonyos görög szavak, míg a többiben nem. Ebből valószínűsítik, hogy a görög hatás idején még nem voltak egységesek a cigány nyelvjárások. Európába külön-külön érkeztek a más-más nyelvjárást beszélő csoportok.

A délszlávból is vett át szavakat a cigány nyelv. A nyugati cigányság szláv szavai a szerbhorvát nyelvből, a keleti csoportoké a bolgárból erednek. Óind eredetű szavak a parno: fehér; a kalo: fekete; a lólo: vörös. Román ereetű a vuneto: kék; bolgár eredetű a barnavo: barna.

A magyar nyelv is vett át szavakat a cigány nyelvből. Ilyenek például a kaja: étel; Xal: eszik; pia: ital. Van még néhány szó a magyarban, amely cigány eredetű, de elvesztette a cigány környezethez való kötődését: csánk – csang (térd). A magyar csaj szó is elvesztette már a cigány lány jelentését, a csávó viszont még cigány fiút jelent. A cigány eredetű szavaink nagy része nem az irodalmi nyelvben használt, inkább a tolvajnyelv sajátja. Cigány eredetű szavaink száma száz körül van.

A cigány szókincs egyik jellegzetessége, hogy kisméretű állandó alapszókincs köré szerveződött. Ezek a stabil szavak. Jellemző rá a fogyás.

Nyelvhasználati sajátosságok

A stabil szókészlet ind eredetű, mellette lévő, az állandóan változó mobil szókincs idegen. A környezet és a másik beszélt nyelv hatására változik.

Mint már említettem előzőleg a magyarországi romák három nagy nyelvi csoportba tartoznak. Első csoport a magyarul beszélő magyarcigányok, a romungrók, másik csoport a magyarul és cigányul beszélő oláhcigányok, a rom-ok, és a harmadik csoport a magyarul és románul is beszélő román cigányok, a beások.

A köznyelv cigány nyelvként az európai cigányság indiai eredetű, indoeurópai nyelvét nevezi- Ezen belül több nyelvjárás különböztethető meg. Magyarországon túlnyomó részt az oláhcigány nyelv lovári változata a cigányság anyanyelve. A magyarcigányt és a németcigányt csak néhány kisebb csoport tartotta meg. A beások a román nyelv archaikus változatát beszélik. Ma Magyarországon a cigányok legnagyobb része a magyart beszéli anyanyelvi szinten.

Az oláhcigány nyelvjárásban az oláh elnevezés eredete onnan származtatható, hogy elődeik román pásztornépekkel vándoroltak együtt. E nyelvjárásban egyértelműen kimutatható az erős román hatás. (néhány új magánhangzó, hangképzések) Az oláhcigány beszédben sok magyar szót is találunk. Az oláhcigány nyelvjárást beszélő rétegre a kétnyelvűség a jellemző. Családon belül, közösségben cigányul beszélnek, hivatalos intézményekben, iskolákban magyarul. Gyakran ugyanabban a szövegben, akár egy mondaton belül is nyelvet váltanak.

A nyelv és nyelvhasználat elsajátításának legfontosabb terepe a család, közösség. A gyermekek itt tanulják meg a beszédmódot, beszédstílust, amely a közösségre jellemző. A cigány gyermek kezdettől fogva több felnőttel ezáltal felnőtt szereppel találkozik. Így a jellemző kulturális sajátosságokat korán magáévá teszik. A jellemző népmeséken, történeteken, dalokon keresztül a gyermekek elsajátítják a nyelvet és annak használatát. Náluk a mindennapi tevékenység a mesemondás, éneklés. Ezek előadásmódjának jellemzője, hogy a történetet összekötik a közösség mindennapi életével, beleszőve a jelenlévőket szereplőként.

A beás cigányoknak hazánkban a román ajkú cigányokat nevezik. Ez a román nyelv általuk beszélt dialektusa. 1993-tól önálló kisebbségi nyelvként ismerik el. Egységesítő beás nemzetiségi tudat csak töredékesen létezik. A nyelvet csak családon belül használják. Rokonsági kereteken kívül csak igen ritkán szólalnak meg anyanyelvükön. A beás nyelv csak árnyaltan képes kifejezni mondanivalójukat. Családi ügyekre, bensőséges érzelmek elmondására, a ház körüli tevékenységekre az anyanyelvüket használják. Hivatalos ügyeket, iskolai- munkahelyi dolgokat magyarul vitatnak meg. A két nyelv különböző funkciókban él egymás mellett. A beásban sok a magyar eredetű szó

Nyelvhasználat

Napjainkban a magyarországi cigányok kétharmada nem beszéli a cigány nyelv egyetlen változatát sem. Anyanyelvük a magyar.

Egy nyelv elsajátítása nagyban függ attól, hogy a kisgyermek milyen társadalmi környezetben nevelkedik. A társadalmi hovatartozástól függ a nyelvhasználat módja is. Az alsóbb társadalmi osztályokba tartozó gyerekek beszédére a korlátozott kód a jellemző, a középosztálybeliekére pedig a kidolgozott kód. A különbség nem a szókincsben nyilvánul meg, hanem a módban, ahogy a nyelvet használják. Azok a gyermekek, akik korlátozott kódot használnak, beszédükben kevesebb az árnyaló jellegű mondatrész, a főneveket sokszor névmások helyettesítik, megértés helyhez, szituációhoz kötött. Inkább gyakorlati tapasztalatok közlésére alkalmas.A korlátozott kódot használó gyermekek hátrányba kerülnek az iskolai tananyag elsajátításánál is. Oka, hogy a tananyag általában kidolgozott kódban fogalmazódik meg. Problémát jelent számukra a tanítás során alkalmazott érzelemmentes nyelv is. A korlátozott kódot használó gyermekek gyakrabban szerepelnek sikertelenül az iskolai kommunikáció során. Ezek hatására gyakran éleződnek a tanulók közötti szellemi és társadalmi különbségek. Ennek kiküszöbölésére kellene nagy hangsúlyt fektetniük már az óvodáknak is körültekintő, célirányos neveléssel.