Romákért Közhasznú Egyesület Fulókércs





                                       ÜDVÖZÖLJÜK A PORTÁLUNKON
      
MENÜ

Nemzedékekre Visszatekintve is Sokmindenhez Értettünk!

 

IV. A romák kultúrája

A cigányok a vándorlás folyamán az ind alaprétegre építették rá más népek kultúrájának egyes elemeit, és így minden más néptől eltérő, különböző, sajátos cigány kultúrát hoztak létre. A roma kultúrát évszázadokon át a szóbeliség örökítette az írásbeliség hiányában. Egymás mellett találhatók meg a képzelet mitikus elemei és a valóság. Általában tartalmukra is a csodás hiedelmek és a megtörtént események kettőssége a jellemző.
Népköltészet

A roma irodalom is felosztható népköltészeti és műköltészeti művekre. Mindkettő a lírai és epikai művek együttese. A roma népköltészet epikai alkotásai közül legfontosabbak a mesék, lírai művek közül, pedig a köszöntők, varázsversek, altatók, keservek, tolvajdalok.

Mesék

 

A romák életében a mese az emberi problémák kibeszélésének a terepe. Ott keletkezik a helyszínen, megismételhetetlen. Megalkotásában az egész közösség részt vesz. A cigányoknál a mesélés, a mesemondás nem köthető kollektív munkaalkalmakhoz.

Baranyából, Szabolcsból, a Nyírségből rengeteg férfi járt dolgozni Budapestre. (Fekete vonat). A hosszú vasúti utazások során gyakran mesékkel szórakoztattak egymást.

Ezen vidék cigányainál sokáig élt a mesélés hagyománya. Gyakran mesemondó versenyeket rendeztek.

 

A mesélésnek fontos feladata még, hogy legtöbbször gyerekeknek, gyerekekhez szól. Nemcsak szórakoztatta a roma anya a gyermekét, hanem a szokásokat is mese formájában kívánta átadni gyermekének, minél előbb megismerjék a hétköznapi szokásvilágot.

Köszöntők, koledálás

A romáknál az ünnepek hangulatának alapját az elhangzó köszönések adják, amelyek a résztvevők megérkezésekor hangzanak el. Az ünnepek alkalmával a szobába való minden be- és kilépéskor köszöntötték egymást. Ezen alkalmak alól egyedül a virrasztalók voltak kivételek. A köszöntések nélkül egy pillanatra sem hagyta el senki sem a szobát. Néhány jellemző köszöntés: Istennel hagylak benneteket = „Devlesa mukhav tumen”; Menj Istennel = „Zha Devlesa”.

 

A koledálás karácsonyi és újévi dalok éneklését jelenti. A cigányok mindig a legfőbb zenei szolgáltatók voltak. Jellemzően ők voltak a karácsonyi énekek, a zenés szokások, az esővarázsló rítusuk zenei szolgáltatói. Környező népek régi, elfeledett dallamait csak a cigányoktól lehet gyűjteni. A legfőbb ünnepük a karácsony. Ilyenkor a környező falvakba jártak köszönteni, ezért is a cigányok a legfőbb őrzői a karácsonyi énekeknek, népszokásoknak, a betlehemi játékoknak.


Balladák

Az epikus műfaj legismertebbjei a balladák. Néhány közülük annyira népszerű volt, hogy széles körökben is ismerték a szövegét magyar és cigány nyelven egyaránt. Sajnos mára már alig fellelhetők. Szövegmotívumaiban felismerhető a környék betyárköltészete. Ezt átformálták és beillesztették a saját motívumaik közé. A régi balladák szereplői között gyakran megjelenik a sárkányokkal, vad ellenséggel csatázó hős. Később a szereplők is a realitás talaján álltak.

 

Eredetmondák

A cigány hitvilágban a főisten Del. Ő a mindenség teremtője és irányítója, a család oltalmazója, a sors jóra fordulásának előidézője, a termékenység elősegítője. Lakhelye a mennyország legfelső rétege. Két húga van. Baxt, aki a Szerencse úrnője és Bibaxt, aki a Szerencsétlenségé. Úgy vélték, hogy a Napot Baxt szülte, a Holdat, pedig Bibaxt. A cigányok népköltészete gazdag eredetmondákban is. Ezekben gyakran megtalálható a fent említett Baxt, Bibaxt, Del és a pokol birodalma. A pokol a démonok tartózkodási helye is. A gyermek- és katonadalokban, siratókban, balladákban, rabénekekben is gyakran megtalálható szereplők ők.

 

Művészetek

2.1 Zene

A cigányok őshazájukban vándorzenészek voltak. A zenélést Európába vándorolva sem hagyták abba. Magyarországon 1489-ben Beatrix királynénak cigányok muzsikáltak. 1525-ben II. Lajos király udvarában a lóversenyek szünetében ugyancsak cigányok muzsikáltak. A török seregbe is alkalmaztak cigányokat zenészként. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem táborában is muzsikáltak cigányok (Czinka Panna és apja). A Rákóczi - induló alapdallamát is tőlük származtatják. Egy- egy felkelő seregnél általában 24 zenészt alkalmaztak.

Felerészben vonós, felerészben fúvós hangszereken játszottak. Lévai György nevű cigány kovács 1804-ben kért engedélyt a szolgabírótól hogy muzsikálhasson. 1848-ban Görgey tisztikara is cigányzenére mulatott az ütközetek után. Ott voltak a cigánybandák a forradalom és szabadságharc katonái között is. Még inkább segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig.

 

A cigányzenészek sorában Dankó Pista is külön fejezetet érdemelne. Korának egyik leghíresebb világjáró muzsikusa és dallamszerzője volt. Szülővárosában, Szegeden egyesület alakult emlékének ápolására, és 1999-ben szobrát is felállították.

 

A századforduló társadalmában a "magyar nótára" sírva vigadó dzsentrik révén hatalmas kultusz alakult ki művészetük körül. Hatására a verbunkos elemei megjelentek az európai klasszikus zene alkotásaiban is, maguk a cigányzenészek pedig eljutottak zenekarukkal Európa legtöbb országába. Kialakult a cigányság arisztokráciája. A zenészek a zenélésben a közönség ízlését tartották szem előtt. Nem csoda hát hogy dalaikat szinte elfelejtették. Sajnos kevés maradt fent az eredeti cigánydalokból. (Cigánysiralom; Duj duj duj, desuduj)


Kiemelkedő magyar cigányzenészek: Magyari Imre, Járóka Sándor, Berki László, Boros Lajos. Itt kell szólnunk a klasszikus zenét játszó cigány művészekről is: Rácz Aladár Kossuth- díjas cimbalomművész; Cziffra György zongoraművész; Kóté László hegedű-, és Banda Ede gordonkaművész.

 

A többségi társadalom számára az eredeti cigány népzene megismerése csak az 1980- as évektől kezdődött el. De akkor már egy átalakult formában, mivel erre az időre egyre kevesebb volt az olyan hagyományőrző roma közösség, amelyben a mindennapi élet részét képezte volna a hagyományos muzsika. Leghíresebbek: Kalyi Jag - Fekete tűz; Drom - Útközben; Rományi Rota - Cigánykerék; Temipe - Fiatalság; Amaro Szuno - A mi álmunk.

2.2 Táncok

A tánc mindig is fontos eleme volt a cigányok kultúrájának. Számos táncot vettek át környezetüktől és számosat vett át környezetük tőlük. A tánc az önkifejezésük fontos eszközévé vált. A hetvenes- nyolcvanas években sorra alakultak a folklóregyüttesek az országban.


Gyorstánc: nagyon fontos eleme a cigány táncoknak. Táncolják párban és szólóban is. A férfiak általában szólóban táncolják, a nők csak kivételes alkalmakkor.

 

Páros tánc: szereplői legtöbbször egy férfi és egy nő. Tánc közben folyamatosan figyelik egymást, mozdulataikkal beszélgetnek. Szertartása szerint a férfi mintha támadna, a nő pedig állná ezt. Tánc közben sosem érnek egymáshoz. A nő kicsiket lép, páros ritmusú lépéseket váltogat.

 

Botoló: A botolónóták a botolótáncok kísérő zenéi. Két formája ismert, a két férfi által táncolt és az egy férfi egy nő által táncolt. Leginkább két férfi küzdelmének eljátszását jelenti egy lányért vagy asszonyért.

 

A cigányok táncdallamaikat igen gyakran szájbőgő szólammal is kísérik. Ütőhangszeres effektusokat adnak kanállal, tapssal, kannával, stb. A táncdalok szövege általában vidám, csipkelődő. Az énekes „kiszól” a dalból, a táncosokat biztatja.

Filmek

A cigányságról készült filmek két nagy csoportra oszthatók: a játékfilmek és a dokumentumfilmek. A játékfilmek egy szépirodalmi alkotás alapján készült forgatókönyv szerint, színészekkel forgatott alkotás. Például: Czabán György – Pálos György Országalma című filmje, amely több mesét dolgoz fel. A Gyarmati Lívia rendezte Koportos, Osztojkán Béla: Nincs itthon az Isten. Orosz Gergő és Balogh Béla: Cigánykoldus karácsonya.

A dokumentumfilmek közül a legátfogóbb a Cséplő Gyuri. Több dokumentumfilm készült a holokausztról, a cigányság tragédiájáról. Például: Jancsó Miklós: Megölték ártatlan családom, Erdélyi János: Kiskanizsa.

Képzőművészet

A magyarországi cigány képzőművészet is három évtizedes múltra tekint vissza. Az előtörténete azonban még régebben kezdődött. 1937-ben egy nyíregyházi cigányzenész, Horváth Vince elhatározta, hogy megpróbálkozik a szoborfaragással is. 1972-ben megkapta a Népművészet Mestere címet, s otthonra talált a Nyíregyházi Népművészeti Stúdió fafaragóinak körében. Az első alkotók a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől kezdtek megjelenni. Abban, hogy Magyarországon a cigány képzőművészek jelentős csoportja lépett fel, minden bizonnyal alapvető szerepe volt az első cigány festő Balázs János felszabadító hatásának. Balázs Salgótarjánban, a Cigánydombon élt, és remeteként, gyűjtögető életmóddal tartotta fenn magát a gépi civilizáció korszakában, ám autodidakta módon kivételes műveltségre tett szert. Balázs példájával azt sugallta, hogy lehet iskolák nélkül is kiemelkedni, ha valakiben a tapasztalat önálló világképpé rendeződött, rendelkezik belső látással és alkotó fantáziával.

 

A roma alkotók jelentkezésére ösztönző hatással volt a cigány képzőművészet iránt megnyilvánuló társadalmi érdeklődés is. Ez az érdeklődés kedvező lehetőséget teremtett a roma művészértelmiség létrejöttére. A cigány képzőművészek és más művészeti ágak roma művelői nagyon hamar kapcsolatot teremtettek egymással, ez utóbbi évtizedekben rendszeressé vált az, hogy a cigány költők irodalmi estjét cigány képzőművészek kiállítása kíséri, a roma művészek kiállításának megnyitóján pedig roma költők versei hangzanak el és roma zenei együttesek lépnek fel.

 

A magyarországi hivatásos cigány képzőművészet legjelentősebb egyénisége Péli Tamás. A reneszánsz, majd a barokk hagyományokra támaszkodva, sajátosan egyéni képi nyelvet teremtett, olyan figuratív művészetet, amely mitikus-szimbolikus magasságba emeli a cigányság sorsproblémáit. A cigányságnak, mint népnek a történelmi útját ő fogalmazta meg először monumentális formában, a Születés című, 44 négyzetméteres kompozícióban 1983-ban.

 

A cigány képzőművészet a szemünk előtt született meg és formálódik napjainkban is. Jól látható, hogy a magyarországi roma képzőművészet a cigány képzőművészet egészében kiemelkedő helyet foglal el. Ennek ellenére sajnálatos módon még nem jött létre önálló roma múzeum vagy képtár.

 

Műköltészet

 

A magyarországi roma irodalom az utóbbi három évtizedben teremtődött meg. Igaz, egy- egy elszigetelt próbálkozásra a XIX. század utolsó évtizedeiben is volt példa, Nagyidai Sztojka Ferenc például cigány-magyar szótárt készített, imákat, dalokat fordított cigány nyelvre, és Petőfi Sándor költeményeiből is lefordított néhányat, és ő maga is írt cigány nyelvű verseket. Ám ez a kiugrás egyedi jelenség maradt. Így a cigány irodalom kezdete egybeesik egy maroknyi cigány értelmiségi hatvanas évekbeli megjelenésével. Félévtizednyi készülődés után a hetvenes évektől felgyorsul a folyamat, és sorra színre lépnek a roma írók. Kezdetben elsősorban magyar nyelven.

 

A hetvenes évek első felében kiemelkedő tehetség robban be a magyar irodalmi életbe. 1970-ben jelenik meg a 18 éves Bari Károly első verseskötete, aki első verseit miskolci gimnazistaként írta. Első kötetében Nagy László és Pául Éluárd költészetének hatását figyelhetjük meg. Bari személyében kivételesen egyéni tehetség jelentkezett, s ezt a magyar irodalomkritika is felfedezte. Költészete mellett a cigány nyelvű népköltészet programszerű gyűjtésével, és sajtó alá rendezésével, illetve a cigány szövegek magyar műfordításával foglalkozik, saját verseit, s a népköltészeti alkotásokat rajzaival maga illusztrálja.

 

1975-ben újabb irodalmi szenzáció Lakatos Menyhértnek a "Füstös képek" című regénye. Jelentősége, hogy első olyan mű a cigányságról, amit cigány író írt. A regény a cigányság mélyvilágába vezeti be az olvasót, a néprajzi, társadalmi hitelessége, a hiedelmek, álmok lélektanilag finom rajzával párosul. A mű Lakatos méltán legnépszerűbb műve, külföldön is sikert aratott, 16 nyelvre fordították le.

 

Lakatos Menyhért kapcsolatteremtő személyiség, a cigány alkotók egybeszervezője. Így a hetvenes években verbuválódik egy baráti társaság, melynek tagjai Lakatos Menyhért, Choli-Daróczi József, Péli Tamás és Kovács József. Ők négyen alkotják a roma művészek első jelentős csoportosulását. A hetvenes évek első felében megfogalmazódik az a gondolat, hogy a nyelv az identitásnak és a kultúra továbbörökítésének elsőrendű hordozója. Choli Daróczi József írt először cigány nyelven verseket. E költeménynek nagy részét maga fordítja magyar nyelvre.

 

A hetvenes évek második felétől napjainkig egyéni arculatú költők sora jelentkezik. Szepesi József, Rácz Lajos, Osztojkán Béla, Kovács József Hontalan és Balogh Attila.

 

A roma irodalomnak külön ágazatát képviselik a mesék és gyermekversek, Lakatos Menyhért és Bari Károly varázslatos cigány népmese feldolgozásai, Szécsi Magda bizarr képzeletű, saját illusztrációval kísért meséi.

 

A roma írók kezdetben magyar irodalmi folyóiratokban publikálnak, de fokozatosan kialakulnak a cigány irodalom műhelyei. 1985 végén elindul az első önálló cigány lap a Cigány Újság Romano Nyevipe, létrejön Phralipe kultúrális társadalmi újság, és beindul a Magyar Rádió "Cigány félóra" és a Magyar Televízió "Partin Magazin" című műsora.

Asztali nézet